Gyerekek, ez a mai nap….
Hát őszintén szólva szarul indult. Fogfájás esete még mindig fenn forog. Edzésen eléggé dekoncentrált voltam, a dobás nem ment, és fájás van.

Itthon nyügösködtem egy sort. Majd csöngettek, beengedem az illetőt, majd bekopog kezembe nyom egy csokrot és közli, hogy ő biza egy virágfutár és ezt én kaptam. Mosolyogtam mint egy tejbetök (ez miért is mondjuk, tényleg mosolyog a tejben a tök??). Keresem a kiskártyát vajon ki küldte (mintha nem lett volna nyilvánvaló), de azon a boldog névnapon kívül semmi más nem taláható. De persze, hogy Ő. Teljesen nyilvánvaló. Milyen kedves (mosolyog). Ilyenkor úgy szeretem…. Máskor is, de ilyenkor mégjobban.
Aztán anyuéktól is kaptam, szóval most itt illatoznak mellettem, holnap majd lesz kép is.

Ésésés délután kaptam a hívást, hogy megérkeztek a cipők. Váó,éljen. Kocsiba is pattantam elmentem értük. Most itt örülök, mindenkiének és ők is örülnek nekem. :)
Azért a DHL-ben tudták, hogy a névnapomon kell szállítani…

Mosolyog még mindig, tartósan…

Végre végre végre!!!!!

Megérkezett Ildicsoki, annyira hiányzott már a kis feje.

Szerintem egy 10 pontos estét töltöttünk el. Annyira rég röhögtem ennyit, komolyan mondom nagyon fáj a szám.
Végre egy banda akiket imádok. A két legfontosabb ember az életemben persze anyukámat nem számolva.

Nem is tudom mi lenne velem Nélkületek. SZERELEM VAN. A legnagyobb.

Jah és ami a legjobb, hogy a két pasi, nagyon jól elvan, aminek mi, Ildicsokival nagyon örülünk.

th4j`fuN_ volt a kedves...

Péntek akkor barátok. Vagyis Tibi barátaival, akik kicsit az enyémek is, összeülünk valamelyik vendéglátó egységbe, iszunk, beszélgetünk, nevetünk.
Tegnap este én speciál nagyon jól éreztem magam, igaz a kedvenc helyünkön zárt buli volt, ezért máshova kellett mennünk, de ugyanolyan jó volt ez is, hangulatos bár csöppet zsúfolt.
Barátokról jut eszembe, hogy már kezdenek hiányozni. Csokikám lassan hazajön Tirolból, már jó lesz, mert lassan jönnek az elvonási tüneteim. Aztán ott van a Kati meg a Kristófka, akik Portugáliában vannak edzőtáborban lassan 1 hete, és hát ha lehetek őszinte, irtó szar így egyedül edzeni. Szóval, most barátok hiányában vagyok.
Na, hogy ne legyen ilyen lehangoló ez a bejegyzés, ma vagyunk 20 hónaposak, este jön a szokásos étteremi vacsi, szóval a mai estém biztosan mesés lesz.
Legyetek jók, és kellemes hétvégét mindenkinek.

Egész jó napom volt ma. Ez azért furcsa mert mostonában mind egyformák.
Jobban vagyok talán, influenza bye-bye… Elmentem edzegetni, mert ez ma nem edzés volt, csupán edzegetés. Majd haza, jött a kedves öcsémmel karöltve. Kaptak tőlem fini ebédet, mert én ilyen rendes lány vagyok ám, csinálok nekik mindenféle finomat.
Anya rosszul volt nagyon, amikor hazaért az üzletből, elfutottam neki gyógyszerért meg a fényképészhez a képekért.
Következett egy kis szunya, és jött újra th4j`fuN_. Nincs ám ilyen mindig, hogy 2szer találkozunk még mielőtt valaki azt hiszi, hogy össze vagyunk nőve. Azok nem mi vagyunk, a jóból is megárt a sok. Nem igaz? Elbohóckodtunk, probálgattuk a fényképezőmön a beállításokat. Pontosítok, én olvastam ő csinálta. Készültek érdekes képek…
Elugrottunk vacsizni, majd pár félperces hiszti után megtörtént az, ami eddigi 20 hónap alatt sose. Vezethettem a többfunkcióst (307-est). Mire képes a szerelem.. Sőt képzeljétek még haza is vittem magam. Bár kétség kívül halálfélelme van mellettem, pedig kifejezettem jól vezetek. No mind1.
Holnap reggel edzés, majd irány Divós családdal Au… Már hiányzik a pénzköltés.
Kellemes hétvégét emberek, nekem biztos az lesz.

Milyen gyorsan telik az idő. Emlékszem amikor először találkoztunk rágót kértem tőle, majd másnap msn-en felvett valaki akinek nem tudtam kiolvasni a nevét sok krikszkraksz volt benne és fogalmam sem volt, hogy ki az... Ma meg már itt tartunk.
Kapott tőlem egy lávalámpát, amiről annyit beszélt hetek óta, szép narancssárga, hisz az a kedvenc színe, meg a Battle Royale című könyvet, amit szerintem én előbb fogok kiolvasni mint Ő. :]
Eltöltöttünk egy remek kis estét, csöppet olaszos volt, mert az egész rokonság jelen volt az öcsém születésnapja okán.
Remélem, hogy ő is olyan jól érezte magát ebben a másfél évben mint én.
És a legfontosabb, hogy szeretlek Tibi!
Íme a már említett gyűrű.

Csak óvatosan merek írni... állítólag 8 éves stílusban követem el posztokat. Hát látjátok ez van, ezek után azt azért már leírom, hogy azért blogolok kevesebbet mert millió dolgom van, tudjátok a Barbie babám haját sokat kell ám fésülgetni.
Ma azért arra szakítottam időt, hogy a fent látható kalóriabombát összedobjam a Csokikáimnak. Ígérem mesélek majd sokat, csak picit szomorúság van plussz lassan kezdetét veszi valami új ami már nagyon régi...

Nos, igen a mai nap nem kicsit volt tele.
Kora reggel mentünk AU-ba, de már az elején rosszul indult nem volt meg öcsém útlevele, majd egy nem kicsi kerülés mert Umleidung volt.
Tök nyűgős voltam, sok kedvem nem volt semmihez, de kabát meg csimma végre van. Hazafele kicsit csaltunk, mert nem voltunk hajlandóak akkorát kerülni, ezért az árkos-bokros-kicsifalus módszert alkalmaztuk.
Hazaértünk kis kaja, majd irány az üzletbe, anyu befestette a hajam és most itt vagyok. Nemsokára indulhatok fürödni, mert Tibi-vel megyünk vacsizni, megünnepeljük a 17. közösen eltöltött hónapunkat. :]
Legyetek jók, és kellemes hétvégét, nekünk meg have fun!