Ilyen se mostonában volt. Valahogy nem vagyok a fotogén formámban. De azért kukucs, még élek. :]

A tegnap estém és a mai reggelem 4 idiótával töltöttem. Ittak, pókereztünk, ittak, röhögtünk, ittak, autóztunk, ittak, röhögtünk, ittak, sírtunk a nevetéstől.
Iszonyat jól éreztem magam, már rég volt ilyen velük. Törpinél kezdtünk, de menet közben az italkészlet súlyos megfogyatkozása miatt helyszínt váltottunk. Sikeresen elfogyasztottak ott is mindent és mire minden témát kiveséztünk, már a Nap is feljött.
Hazadobtam a fiúkat, még felmentünk Törpihez picit, kivittem az állomásra. 6:30-ra ágyba is kerültem.
Már mondtam de akkor is remekül éreztem magam és szerintem ők is… és ez a lényeg.
Zárásképp, hogy kompenzáljam ezt a sok hímneműt, ma este csak csajok estét tartunk.

No martini, no party... :]

Tegnap este az új bokámmal(az a szerkezet amit most hordok, ilyen terminátor bokarögzítő) feküdtem le aludni, mert sokat sétáltam tegnap aztán estére elég gáz volt a szitu, és nem akartam, hogy álmomban még rásegítsek kicsit.

Szóval a zokniban meg az új bokában el is aludtam, de 3:50-kor megébredtem, hogy kész vége meg fog fulladni a bokám, ilyen pánikszerű érzés, hogy azonnal le kell vennem, mert végem lesz. Neki is álltam rángatni lefele, persze, hogy nem jött, egyre idegesebb lettem, már ott voltam, hogy levágom, nem érdekel, majd veszek újat, de hirtelen megadta magát és mint aki jól végezte dolgát simán lecsúszott.

Persze reggel már meg volt a böjtje a hajnali akciónak, a szokásos dagadásnak a duplája...
Nem is értem, miért nem mondta senki, hogy a törött bokámat ne ráncigáljam mint valami idióta...

Ezek mennek mostanában meg a rokiedzések. Bár ez a golyódobálósdi jó móka, de a kalapácsdobálósdinak jobban örülnék...