Tegnap délután-este nekiálltam a Havas Henrik Méhkirálynő című könyvének.
Az ember azt gondolná, hogy más nincsen benne, mint sex, én is így voltam vele. Tévedtem. Anna nyíltan beszél érzéseiről, gondolatairól, mindenről, ami épp akkor ott eszébe jutott, persze azért sex sem elhanyagolható, de véleményem szerint nem az a középpont.
Kendőzetlenül beszél a hazai avagy épp a külföldi hírességekhez fűződő intim viszonyáról és a vad orgiákról amiket átélt.
De közben ott van a „Papa” az édesapja és az „anyukám” az édesanyja. Nagyon sokszor beszél róluk, főleg az apja az, akihez ragaszkodik, aki számomra egy elég rideg embernek tűnik a leírtak alapján, de ennek ellenére óvja lányát. Anna elsősorban neki akar megfelelni, azt szeretné ha elismerné az apja, hogy ő is olyan szép, mint azok a nők akik neki tetszenek.
Az, hogy miből tartja el magát, teljesen nyilvánvalóvá vált a könyv olvasása során. Luxusprostiként tevékenykedik, átlagosan olyan 1000€ az ára plusz-mínusz pár százas. Most erre csak azt tudom mondani, ha van olyan hülye, aki kifizeti ezt az összeget azért, hogy elmondhassa, hogy neki megvolt Kelemen Anna, akkor ez a lány nagyon jól teszi, hogy megkéri az árát.
Okos, nem az a buta szőke, akinek mutatja magát a médiában. Annak ellenére, hogy gyógyszereken és kokainon él(t), tudja a miérteket a dolgaira. Számomra megdöbbentően jó megfigyelő képessége van, nagyon oda tud figyelni azokra a dolgokra, ami érdekli. Én magamról elképzelhetetlennek tartom, hogy észrevegyem egy szállodában, hogy milyen típusú a szellőztető rendszer, vagy hogy épp milyen a szőnyeg.
Azt még nem említettem, hogy a könyvet úgy írta meg Havas, hogy az irodájában Annácska magnóra mondta, ami épp eszébe jutott. Közben minden egyes alkalommal egy csíkot mindig felszívott. Rengetegszer ajánlotta fel, hogy Henrik nem lenne-e kedve… Neki nem volt. Sokszor mondja ki a szerző nevét, szerintem tetszik neki, mármint a hangzása. Tény, hogy irtó sexisen mondja ki, hogy Henrik.
Kíváncsi voltam, hogy vajon hány híres emberre ismerek rá. Ugye mindenkit álnéven említettek, maga Annácska is Kerepes Alma volt.
Csalódnom kellett, mert egy sportolón és egy fodrászon kívül mást csak sejteni merek. A sportoló, konkrétabban vízilabdázó a Kásás Tomi. Őt előtte is tudtam, és nagyrészt az a kíváncsiság hajtott a könyv elolvasására, hogy megtudja mit volt Anna és Kása között. Aki ismer, az tudja, hogy én odáig meg vissza voltam érte, kamaszkori ideál. Nagyon örültem, hogy az egész egy kacsa volt amit a médiában nyomattak.
Összegezve tetszett a könyv. Elképzeltem a dolgokat, beleéltem magam, mint egy jó könyv olvasásakor. Külső szemlélőként jelen voltam minden egyes leírt eseménynél. Egy dolog botránkoztatott meg:
"... Egyébként tudok önzetlen is lenni például a Zebulonnal… na ide is jöttél! Sokat gondolkodtam azon, hogy a nők maszturbálnak, a férfiak kiverik a farkukat, mindenkinek jó, kivéve az én kiskutyámnak. Lássuk be ez nem egy emberséges világ. Tanakodtam azon, hogy miképpen lehetne ezen segíteni, mert ő ugye szerencsétlen egyedül nem boldogul. Kifejlesztettem egy módszert: a nagylábujjam és a közötte lévő ujj közti rés pont kellemes neki, és harminc-negyven másodperc alatt ki tudja verni a drága. ..."
